A csókakői eset kapcsán Fodor Kinga egyetemi docens, állatorvos a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, kutya és kutya között is van különbség. Az a gazda, aki ért a kutyájához, pontosan tudja, hogy az ő kutyája is bármikor haraphat, annak ellenére, hogy jól nevelt. Ráadásul, ha valamelyik kutya hajlamosabb a harapásra, érdemes az engedelmességi képzést mielőbb elkezdeni, mert a kutya agresszivitásra való hajlamának leküzdésében, illetve annak folyamatos kontroll alatt tartásában ez az egyetlen segítség. Kötelező az ilyen típusú kutyáknál a szájkosár és a póráz használata.

Sajnos sokan nem veszik komolyan a kutyatartást, és azt gondolják, hogy saját kutyájuk soha sem harapna meg senkit, amikor pedig megtörténik a baj, nem vállalják a felelősséget.

Fodor Kinga azt is elmondta, hogy tízből kilenc kutyatartó például nem akarja, hogy az eb száját bekössék állatorvosi vizsgálatnál, mert a gazdák úgy gondolják, kutyájuk nem veszélyes. Az azonban köztudott, hogy vizsgálatkor minden kutya ösztönösen odakap, ahová az orvos nyúl.

Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő liga munkatársa hozzátette, nagy probléma, hogy az antiszociális embernek antiszociális kutyája van, emiatt 3000 kutyaharapás történik évente. Több mint 40 ember halt meg kutyaharapás következtében az elmúlt 30 évben, ez elképesztő adat. A kutyaharapás esetében lelki trauma is bekövetkezik. Ezek az emberek a kutya láttán mindig frusztrálttá és feszültté válnak.

Mára eljutottunk oda, hogy a kutyás emberek nem veszik figyelembe a nem kutyásokat. Ezt az ellentétet ugyan meg lehetne szüntetni, de ehhez a kutyásoknak az állat kiválasztásánál okosan kellene dönteniük, és nem a félelemkeltésnek kellene lennie az elsődleges szempontnak.

Fodor Kinga szerint szabályozni kellene, hogy ki tarthasson kutyát, egyfajta jogosítványhoz lehetne kötni, de ennek hiányában is csökkenthetők lennének a kutyaharapások, ha sikerülne betartatni az ide vonatkozó jogszabályokat, vagy a jogszabályok ellen vétőket megfelelően szankcionálnák.